Skip to content

Amikor a természet nemcsak elvesz, hanem újjá is épít: Mexikó a covid alatt

Ki gondolná, hogy a 2020/21-es évek koronavírustól sújtott időszakában szép és jó dolgok is történhetnek Földünkön.

Ha túl nagy merészségnek tartod a gondolatot, cikkemből most megtudhatod, hogyan sütött ki a nap Mexikó pandémiától felleges égboltján. 

Tarts velem egy rövid, mégis hihetetlen utazásra, hogy láthasd, hogyan tért vissza a természet oda, ahol egykoron is ő volt az úr.

A kalandorok paradicsoma

Mexikó hallatán legtöbben a fehér homokos tengerpartot látjuk magunk előtt. Az égig érő pálmafák és a türkizkék vizű tengerpart látványa már első látásra rabul ejt bennünket. A térség viszont élővilága mellett fölöttébb híres kulturális örökségeiről is.

Jómagam a kalandorok paradicsomának tartom, hiszen változatos időjárásának és domborzati adottságainak köszönhetően a préritől kezdve a homoksivatagokon keresztül a trópusi erdőkig több, mint 25 ezer állat – és növényfajjal találkozhatunk ha Észak-Amerikába, a Mexikói Egyesült Államokba (röviden Mexikóba) utazunk.  

Mivel mára népszerű ökoturisztikai központ lett a térségből,  számos állatfaj kényszerült odébbállni és rejtőzködni a tömegesen érkező turisták elől.  Természetesen erre a természetvédők is felfigyeltek és a közel 2 millió km²-nyi területből egy 170 000 km²-es részt védetté nyilvánítottak. Vízben és szárazföldön is élnek itt olyan állatfajok, melyek 15 millió évvel ezelőtt, vagy még annál is régebben jelentek meg a Földön, viszont mára már csak 2 tucat faj él belőlük.

Például a mexikói grizzly medvéknek nevezett barna medvék egyik alfaja élt az Egyesült Államok délnyugati és Mexikó egyes részein. Ezek jóval kisebbek voltak, mint a kanadai és az Egyesült Államok északi részén élő társaik. Az 1960-as évek elején egy mexikói tenyésztő személyes okok miatt kampányt indított a medvék felszámolására, ezért a mexikói grizzly becslések szerint 1964-re kihalt.

Írhatnék most a környezetszennyezésről és éghajlatváltozásról, az illegális orvvadászatról vagy éppen a környéket súlyosan érintő fenntartható halászatról, mert sajnos ez mind erősen befolyásolja az élővilágot, de ez a blogbejegyzés más céllal készült.

 

Egy sokkal kellemesebb témát hoztam nektek, méghozzá arról, hogy milyen pozitív hatással voltak a koronavírus intézkedései az élővilágra.

Mint már fent említettem, számtalan különböző állatfajjal találkozhatunk, ha ellátogatunk Mexikóba. Az utazás szerelmeseinek erősen ajánlott és kihagyhatatlan ez az álomutazás.

A koronavírus járvány hatással volt az egész világra, mindenhol szigorítások léptek életbe a megbetegedés elkerülése érdekében. Megdöbbentő híreket olvashattunk arról, hogyan let az egykor nyüzsgő városokból egy csapásra a nyugalom szigete. Ez a nyugalom az állat és növényvilágra is igen nagy hatással volt. Nemcsak a turisták száma, hanem a hajóforgalom is csökkent az elmúlt időszakban. 

Több zoológus is megszólalt az üggyel kapcsolatban. Azt mondták, hogy maga az élővilág nem változott semmit, csak a koronavírus járvány ideje alatt bevezetett szabályozások teret adtak az élőlényeknek, hogy újból visszaálljon az ökoszisztémájuk és ezzel mi is esélyt kaptunk, hogy megcsodálhassuk őket természetes környezetükben, ahol már évtizedek vagy évszázadok óta nem találkozhattunk velük. Ennek köszönhetjük, hogy még sosem vagy csak nagyon régen látott növény- és állatvilág megjelenésén csodálkoznak világszerte.

 

Pár szóban megemlítenék egy közelebbi példát, de aztán vissza is térünk a mexikói területre.

Először is nézzünk meg egy európai desztinációt, Velencét. A velencei lagúna különböző állatfajai bátorításképpen élték meg a lezárásokat. Kíváncsiskodó rákok, békésen úszkáló medúzák, színpompás hínárok között szlalomozó halrajok, kecsesen nézelődő hattyúk és játékos delfinek is újra birtokba vették régi otthonukat. 

Most kiderült, hogy az elmúlt időszakban is jelen voltak, csak lehetőségeink ideiglenesen nem tették lehetővé, hogy mi is megcsodálhassuk őket. A járványügyi korlátozások bevezetése óta a turisták eltűnése mellett a város vízi útjai sincsenek zsúfolásig tele hajókkal, vízi buszokkal és gondolákkal. Ez lehetővé teszi, hogy akár 1 méter mélyre is le lehessen látni a felszínről, így megcsodálható a lagúna eddig ismeretlen élővilága.

 

Most pedig vissza Mexikóhoz.
Azt hiszem a legmegdöbbentőbb változás itt következett be az élővilágban. Ebből a három legérdekesebbet hoztam el nektek:

Krokodilok:

Már a tavalyi évben a koronavírus járvány kezdete után pár hónappal felröppentek a hírek, hogy krokodilt láttak egy eddig turistáktól hemzsegő parton. Persze eleinte sokan kételkedtek, hiszen az utazási irodák által hirdetett prospektusokban és a  képeslapokon nem jellemző, hogy krokodillal teli partokat hype-olnak. Azok a turisták akik valaha is jártak Mexikóban szintén hitetlenkedve fogadták a híreket, hiszen ottlétük alatt egyik parton sem találkoztak velük.

Pedig a hír igaz! Kezdetben Santa María Tonameca híres strandján és La Ventanilla környékén, majd lassan más partokon is egyre gyakrabban bukkannak fel krokodilok. A hüllők rájöttek, hogy a nyugodt, csendes partokon, ahol eddig rejtőzködniük kellett, most biztonságban vannak.  A helyiek elmondása szerint idővel nemcsak 1-2 példány jelent meg, hanem csoportosulva, 5-6 hüllő is napfürdőzött a homokban. Rég nem volt ilyen nyugodt életük.

 Olvashattunk híreket a szmog csökkenéséről is, miszerint Kínában is közel 30%-al csökkent a légszennyezettség amit először Hupej tartományban majd az egész országban érzékelhetővé vált. Ez nincs máshogy a vízi világban sem. A hajóforgalom csökkenésével a partmenti vizek is egyre jobban kitisztultak. Ezáltal, ahol eddig folyamatosan zavaros volt a víz, ott most egészen nagy a látótávolság.

 Új bálnafaj a csőröscetfélék  családjában

Pár kutató azt feltételezi, hogy találtak egy a csőröscetfélék családjába tartozó új bálnafajt. 2020 novemberében egy felderítő csoport találkozott össze 3 példánnyal Mexikó partjainál. A felfedezők elmondása szerint ritkán látni csőrös ceteket és még ritkábban találni olyat amely barátságos is. A találkozás pillanatában a szakemberek nem is gondolták, hogy épp jókor voltak jó helyen. A jelentős felfedezés csak később realizálódott bennük, amikor a nap folyamán készített fotókon jól megfigyelhető volt, hogy ennek a három példánynak a fogazata a megszokottól eltérően helyezkedik el. 

Azóta folyamatosan dolgoznak a vízből szerzett mintákkal, hátha DNS vizsgálatokat tudnak végezni a bálnákról leázott bőrdarabkákból. A biológusok jelenleg is keveset tudnak a csőrös cetről. A legtöbb információjuk is jobbára a partra vetődött példányok vizsgálatából származik, hiszen ezeket az állatokat ritkán lehet látni élő környezetükben, mivel táplálkozási szokásaik miatt inkább a tengerfenék mélyén figyelhetők meg.

A helyszínen tartózkodott kutatók feltételezése szerint ez is egy olyan állatfaj amely – mint fent említettem – már 15 millió évvel ezelőtt jelen volt a középső miocén korszakban, de mára már csak 23 recens (az elmúlt 10 évben létezett) faj él belőlük. A Mexikói-öböl „lakóiként” a bálnákra egyebek között az olajszivárgás, a hajókkal való ütközés, az óceáni zajszennyezés és a halászfelszerelésekbe gabalyodás jelent fenyegetést, ezért a felszín közelében létrejött szerencsés találkozás a koronavírus alatti revíziónak köszönhető.

Pompás királylepkék
(
másnéven nagy bűzlepke, amerikai királylepke, Danaida-lepke)

A közelmúltban egy jelenleg még élő de folyamatosan csökkenő példányszámot produkáló állatfaj kihalása is fenyegette Mexikó területét. 2019-hez képest 53% csökkent a Mexikóban telelő pompás királylepkék (Danaus plexippus) populációja. Az eddig 6 hektárnyi erdőterületet elfoglaló csodaszép, narancs alapon fekete barázdás mintázatú lepkék állománya 2019-2020 telére csupán kevesebb mint 3 hektárnyi területre csökkent. Az észak-amerikai pompás királylepkék 99%-a Mexikó középső területén tölti a kitelelés időszakát.

 A lepkék 66 hektárnyi területet vesztettek el természetes élőhelyükből a vegyszeres gyomirtás és a különböző fejlesztések miatt. A vegyszerek nagy mértékben befolyásolják a selyemkórók életbenmaradási esélyeit, így egyre kevesebb táplálékot nyújtva a lepkék számára. Az üggyel kapcsolatban 2020 decemberében a koronavírus járvány időszaka alatt 6 év után végre döntés született, így védett fajjá nyilvánították őket. Reméljük a döntésnek köszönhetően a következő télen újra elfoglalhatják 6 hektáros területüket az életben maradáshoz.

Sajnos a szakértők azt jósolják, hogy ez a pár hónapos leállás nem volt elég a teljes ökoszisztéma visszaállására, így hamarosan ismét búcsút inthetünk annak, hogy szemügyre vegyük ezeket az érdekes állatokat természetes környezetükben.

Kalandra fel!

Ha nem szeretnél lemaradni életed egyik legnagyobb élményéről és szívesen találkoznál az előbb felsorolt állatokon kívül még cetcápákkal, melyeknek eddigi legnagyobb, több száz egyedből álló csoportját figyelték meg a mexikói Yucatán félszigeten, továbbá a mexikói bőgőmajmokkal amelyeknek hangja, üvöltése érdekes formája a kommunikációnak, hisz ezzel figyelmeztetik egymást a közelgő veszélyre, vagy akár barátságos fehérorrú ormányosmedvével, a fehérorrú koatival, akkor kérj egyedi árajánlatot tőlünk az alábbi linken Mexikói utazásoddal kapcsolatban.